Két hét ovi, két hét itthon. Így igazán izgalmas az élet. Szerencsére most a betegség mellé nem párosul kínzó láz, így jókedéllyel tölti a kényszerszabadságát velünk. Most már nagyon leköti a mese, igy mást sem hallunk, mint Micimackó minden verzióban, Frakk, Mekk mester, stb... Néha azért a mese mellett rájön a takarítási vágy, vagy más módon próbál segíteni. Itt éppen egy csirkeszelet szétlapításával küzd...
Ma például a hideg és a hóesés ellenére elmentünk, és ismét paciztunk egy jót. Igaz én csak szétfagytam a pálya szélén, de Ábi nagyon élvezte. Már régen jártunk a lovardában... Bolygó kicsit szemrehányóan is nézett, amikor úgy búcsúztunk tőle, hogy nem adtunk neki almát, pedig korábban MEGÍGÉRTÜK...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése