péntek, december 02, 2005
DAN BROWN - DIGITÁLIS ERŐD
Sok ismerősöm nyílvánított már véleményt erről a könyvről. Legtöbjük nagyon dicsérte, de olyan is volt, aki erősen kritizálta az író munkáit. Nos belevágok hát, s elmondom majd személyes véleményemet. Kezdetnek a betüméret szimpatikus. :-) Csak egy dologról feledkeztem meg... Kéne egy jó könyvjelző... Bár egy régi tanárom azt mondta, hogy könyvet mindíg úgy kell olvasni, hogy beleolvasunk, és ha nem emlékszünk egy részre, sosem baj, ha újraolvassuk azt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Dan Brown több tízmillió fogyasztóra talált A Da Vinci-kódja után nagy svunggal dobták piacra a bestselleríró Digitális erőd című technokrimijét - Bori Erzsébet áldozatkész fordításában. Az erős jóindulattal szárnypróbálgatásnak, e nélkül zsánerparódiának nevezhető munka a lektűrszerző első - 1998-ban publikált - regénye.
1995-ben, egy tavaszi napon látogatást tett a Phillips Exeter Academyn az Amerikai Titkosszolgálat. Azt a személyt keresték, aki e-mailben tájékoztatta cimboráját: megelégelve a politikai közhangulatot, kész volna megölni Bill Clintont. A campus angoltanáraként tevékenykedő Brownt kíváncsivá tette, a felsőbb szervek vajon hogyan értesültek egy hallgató "komolytalan" üzenetéről.
Truman elnök 1952. november 4-én alapította meg a kilencvenes években huszonötezer alkalmazottal és tizenkétmilliárd dolláros költségvetéssel működő Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA). Brown az NSA bűnöket rejtő labirintusába vezeti el riadt olvasóit, kiemelt figyelemmel az intézmény kriptográfiai részlegére.
A negyvenéves, 170-es IQ-jú, delejes vezető kriptográfus (azaz: kódfejtő-kódtörő) Susan Fletchert a kapitalista szabad szombaton váratlanul munkába szólítja Strathmore parancsnok, a hazafi. A TRANSLTR, a világ első és legdrágább univerzális kódfeltörő masinája tizenöt órája kínlódik egy külső fájllal. Ez pedig nem más, mint az NSA egykori munkatársa, a programozók, hackerek között kultuszfigurának számító, hatujjú, árva, nyomorék Ensei Tankado Digitális erődje: a mutációs karakterláncok fölhasználásával írt forgó nyíltszöveg-kód. Ám Tankado halott; Sevillában végzett vele Hulohot, a süket bérgyilkos. A japán géniusz azonban hordott egy aranygyűrűt - Juvenalis-idézettel. Strathmore patrióta a misztikus tárgy fölkutatására útnak indítja Fletcher vőlegényét, a spanyol, francia, olasz nyelv mellett hat ázsiai dialektust bíró, izmos mellkasú, faragottmárvány-vonású David Becker absztinens fallabda-specialista nyelvprofesszort.
A három kontinensen - Észak-Amerika, Európa, Ázsia - játszódó turisztikai gyorstalpaló, multikulturális karnevál során tizenegy lelket küld a másvilágra a szentimentális szerző, szombatról vasárnapra. Mindeközben megismertet minket Julius Caesar teljes négyzet kódtáblájával, az Enigma sifrírozó géppel, Biggleman széfjével, a Bergofsky-elvvel és Harne József 1987-ben publikált algoritmusával.
Az általános és középiskoláit viszonylagos eredményességgel letudó olvasó jelentős sikerélménnyel gazdagodhat, miután mérföldekkel a sikeríró előtt loholva rájött, ki szövi az ármányt; megfejtette a "zseniális" kriptográfusok számára rejtélyes kódokat - így egy anagrammát, liftjelszót -; gond nélkül vont ki 49,6-ból 10,2-t, majd szorozta be a négyet tizenhattal. Utóbbihoz az alkalmazott matematikus Susannak maga elé kell képzelnie a szorzótáblát.
Krimi esetében korántsem lényegtelen: Brown legfőbb és egyedüli feszültségkeltő eszköze, hogy bombasztikus állításait tíz-húsz oldalon belül megcáfolja. Szerző mindemellett a párkapcsolatokról alkotott, áthatóan infantilis elképzeléseit a leányregények szentimentalizmusával vegyíti. Pontos - kivált: hihető - jellemrajzok helyett női magazinokból, reklámokból, márkanevekből (brandekből), bántó kulturális sztereotípiákból rakosgatja össze karaktereit.
Noha furcsállnám, ha Dan Brownt az a szándék vezérelte volna, hogy thrillerét bújva közönsége ötpercenként fakadjon sátáni kacajra, különös tekintettel a Claire Kenneth modorában papírra vetett romantikus szerelmi szálra, debütáló műve kétségtelenül szórakoztató olvasmány.
Apám... Én ezt a regényt olvasom???
Megjegyzés küldése