vasárnap, szeptember 25, 2005

FranKfurt am Main, erste(r) Tag

Itt vagyunk Frankfurtban, az almaborok foldjen... Ezert nincs ekezet, Csabi baratom laptopjarol irok nektek...

Erdekes, es nagyon draga varos ez. Hosszu ut vezetett idaig, 1000 km-t kellett nyomni a gazpedalt, kisebb megszakitasokkal. A hosszu es faraszto utat persze a gyonyoru taj karpotolta. Ausztriaban a gyonyoru hegyek, Nemet foldon az autopalya mellett kanyargo duna nyujtott lenyugozo latvanyt.

Ideerkezve a Max nevu kocsmaban talalkoztunk ossze a Csabival. Balage radumalt, mivel mar telefonon azt az igeretet keptuk, hogy az almaboros kocsmak fustos hangulatat fogjuk megismerni az elso estenken, hogy igyunk almabort. Echte appfelwein...Hmmm... zweimal halbe liter bitte, mivel nem akartuk elaprozni az estet. Hat... mit mondjak... Magyar szajnak ez a savanyu lore... Nem ajanlom senkinek, inkabb a soroket kell vegig kostolni.

Csabi, mit egy rutinos polgar, maris egy sort rendelt, mikor megerkezett, majd miutan mindent megittunk, felcuccoltunk a 9. emeleti lakasaba. Pici helyes kero, gyonyoru kilatassal. Szerencsenkre az idojaras kegyes hozzank, meg ma is gyonyoruen sut a nap, s kb 20 °C van.
Elindultunk az ejszakaba. Kezdtunk egy kulonleges palcsintatesztas giroszszeru husos akarmivel, amiben olyan fuszerek voltak, amit meg sosem ereztem a son kivul, majd lesetaltunk megnezni, hogy merre folyik a Majna. Utana elmentunk, s vegigsetaltuk a helyi kocsmak utcajat. Az utca hazai a regi Frankfurt emleket sugalltak, lenyugozo latvany volt. A Rock kocsmat valasztottuk, es oromteli beszelgetes kozben sikerult 3 kor pinyakoladat elfogyasztani, majd attertunk a sorre... Balage, mikor mar kellemesen mosolygott, megismerkedett Endzsivel, s mivel a szingli volt, neki adta a BKV Single Ticket-et. :-) Sajnos a romanc nem folytatodhatott, mert a lany mar keszult haza, hogy a masnapi munkara kipihenhesse magat. Igy kb. 4 ora korul mi is elindultunk, hogy hazasetaljunk. Csabi ehes volt, igy vett valami finom husikat, kozben Balage egy rendor nenit fuzott, hogy vigyenek haza... Amikor a Csabi vegre elvonszolta a mi Balazsunkat toluk, meg a rendorok mondtak, hogy ez nem volt vicces. (ezeknek meg nincs humorerzekuk...)

Hazaertunk es lefekudtunk aludni, majd kovetkezett a szombat. Ez sem sikerult roszabbul, SOT!!!

De ez mar a kovetkezo bejegyzes lesz...

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Azert a rendorno akart engem, mert mosolygott is, csak a tusko kollegai nem tartottak viccesnek, mert feltek, hogy a magyar kan elcsabitja a bajor kancat. :D