Skarlátos lett Ábel...

Köszönhetően a helyi óvoda, és az etnikum higiéniai hiányosságának, az emberek igénytelenségének, és tudatlanságának. A rendelőben pl egy egyértelműen bárányhimlős gyermeket ültetett mellénk egy anyuka...Nem sejtette, hogy van fertőző váró? A sok mosdatlan, szószerint büdös kisebbségről (ha valaki nem értené, a cigányokról beszélek) nem is beszélve, akik úgy használják a beteg várót, mintha királyok lennének, és egyedül élnének a földön (Ja, számukra még a postás is ember, aki a segélyt hozza). És amikor ezt szóvátettem, még fel is háborodtak... De úgy látszik, társadalmunknak el kell viselni, sőt támogatni kell ezt a fogatlan, mosdatlan kúltúrát ?! Éljen Európa!!!

A Skarlátról ezt találtam:

"Skarlát az óvodában

A skarlát egyike a jól ismert, klaszszikus gyermekbetegségeknek. a Streptococcus nevû kórokozó egyik alfaja okozza. Ez a baktériumtörzs egy méreganyagot, úgynevezett toxint termel, s emiatt ­ legalábbis régebben ­ a skarlát igen veszélyes betegségnek számított. a toxin gyakran megtámadta a szívet, a vesét és az ízületeket. Amikor a beteg túljutott az elsô heteken, gyakran számolni kellett késôbbi szövôdményekkel. Ezek néha olyan krónikus betegségek voltak, amelyek bizony megkeserítették, nem egyszer megrövidítették a skarláton átesettek életét.A penicillin felfedezése egyben a skarlát ellenszerének megtalálását is jelentette. Kiderült, hogy a penicillin, illetve az utána kifejlesztett más, korszerû antibiotikumok nemcsak magát a skarlátot gyógyítják meg szinte száz százalékosan, hanem ezekkel az antimikróbás szerekkel elejét lehet venni a veszélyes szív-, ízületi és veseszövôdményeknek is. Mára ­ legalábbis a világ fejlettebb felén, és ebben a vonatkozásban mi is idetartozunk ­ a skarlát már nem több, mint egy kiütéssel járó lázas torok-, illetve mandulagyulladás. a gyerekek pár nap alatt rendbe jönnek. Szinte sohasem kell kórházba feküdniük, elég, ha otthon pihennek pár napot. Ám az örömbe azért ezúttal is cseppent egy kis üröm. Ugyanis azzal, hogy a skarlát ilyen könnyû lefolyásúvá vált, megváltozott a szervezet védekezô reakciója is. Azelôtt annak az illetônek, aki egyszer már túlesett a skarláton, az immunrendszere annyi ellenanyagot termelt a baktérium ellen, hogy a szervezet egy életre védetté vált ellene, soha többé nem kapta el a baktériumot. a penicillin, illetve a penicillinhez hasonló antibiotikumok viszont olyan gyorsan elpusztítják a kórokozót, hogy az immunrendszer munkájára alig-alig van szükség. Viszont az ezért alig termelôdô ellenanyag gyenge védettséget ad. Nem csoda, hogy manapság a skarlátot kétszer-háromszor is el lehet kapni.Mint látjuk (szerencsére) a skarlát sem a régi. Ne essünk hát pánikba, ha az óvodában, bölcsôdében elkapja valaki. Valamikor szokásban volt, hogy ilyenkor mintegy megelôzésképpen a többi gyerek, meg a testvérek is, pár napig kis dózisban penicillin tablettát szedtek. Ez mára már kiment a divatból. Elsôsorban azért, mert mint említettük, a skarlát már enyhe betegség. Másodsorban, mert a kis dózisú penicillin nem is védte ki mindig a fertôzést, viszont a tüneteket olyan enyhévé tette, hogy gyakran észre sem lehetett venni, ha a gyerek megkapta a skarlátot. Márpedig az ilyen észrevehetetlen, enyhe lefolyású skarlátban elmaradt a teljes dózisú és kellô idejû kezelés, s ez bizony veszélyes lehet. az ilyen módon nem elegendô gyógyszerrel "elôkezelt" skarlát után még egy minimális kis immunitás sem maradt vissza."

Tehát félelemre semmi ok! :-)