Új családtag érkezett!

Bemutatkozom:

A Nevem Kovács Cherry. Mától én vagyok a Kovács család hivatalos kutyája. Korábban már olvashattatok rólam itt.

Tegnap érkeztem meg. Ábel és az Andris gazdáim jöttek értem. Az autózás nem ért traumaként, hiszen Ábi végig simogatott, s bevallom el is szenderedtem az úton. Amikor felébredtem, egy szép kertben találtam magamat a kosaramban. Terülj terülj asztalkám volt, a leginycsiklandóbb husokkal és zsíros tejjel tömtem meg a pocakomat megérkezésem örömére.

Amikor az utcán a sok gyerek észrevette az érkezésemet, egyből el lettem kényeztetve, kézről kézre adtak, simogattak. Bele is fáradtam, ismét elszunyókáltam, senkivel nem törődve. Következő pillanatban már az Ábi kezében ébredtem, ő dögönyözött a sörsátor alatt... Gondoltam is, hogy milyen jó helyre kerültem...

Eljött az este, apa számítógépének monoton búgása és kellemes melege elaltatott. Amikor felébredtem, nagyon megijedtem, nem volt mellettem senki!!! Az emeletről hangokat hallottam, így elindultam felfedező útra, nagy nyafogás közepette. Tudjátok, nagyon hisztis kutya vagyok ám! Nagy meglepetésemre a két gazdim a finom izzadságszagukat mosták le magukról, valami büdös szappannal... Hát a kutyaszagot nem érhetik utól vele, az biztos...

Amikor kiszálltak a kádból, bevonultunk a kisebbik gazdim szobájába. Ők felfeküdtek a jó meleg és puha díványra én meg lent a parkettán... Micsoda igazságtalanság??? Nem engedtek fel, amikor próbáltam felmászni, mindig az orromra koppintottak. Be kellett érni a nagyobbik gazdám lelógó lábával, de amikor állítólag elzsibbadt neki, azt is felhúzta. Nem maradt nekem más, bevonultam az ágy alá, és lehemperedtem a mesekönyvekre, amik oda voltak bepottyanva.

Amikor felébredtem, eszembejutott a Fülöp féle anyukám, meg Móka, Tekila, és nagyon egyedül éreztem magam, sírva fakadtam. Nagyobbik gazdám is a másik szobába vonult át aludni, így odamentem. Ágyra megint nem mehettem fel, így megint csak egy lábbal kellett beérnem. Nehezen aludtam el, nyafogtam sokat..Mindig sírva fakadtam, amikor felébredtem. Én még félek a sötétben!!!

A sok nyávogásom után azt mondta a gazdi, úgy 4 óra körül, hogy nem macskát hoztunk, hanem kutyát, és ha nem tudok viselkedni, akkor mehetek le aludni, ha tudok. Így kerültem be a fürdőszobába, ahol aztán reggelig nyafoghattam. Amikor már ezt sem bírta a gazdim, kitett az udvarra, de higgyétek el, ez sem vígasztalt meg... Ott már egyenesen ordítottam, persze azért a reggelimet elötte elfogyasztottam. Gondoltam is, világgá megyek, ezt nem lehet így bírni, de egy aranyos bácsi visszarakott a kertbe, és becsöngetett a gazdijaimnak. Ekkor az Andris felvitt az emeletre, és közölte velem, hogy lehet csöndben aludni az ágy mellett. Mit tehettem hát, egy ilyen fárasztó éjjel után...

Puszi: Cherry

Az összes kép megtekinthető itt:

http://www.kovacsolt.hu/album/hazunktajan/kutya/index.html

Utlevél és horror...

Amíg mi Ábival a Balcsin voltunk, a postás bácsi meghozta Ábel útlevelét. Ez volt talán az első esemény, a nyaralást megelőző tevékenységek közül.

Szerdán végre sikerült időt szakítani, hogy eljussunk az Ábel útlevelét megcsináltatni. Amikor beűlt a függönyös helyiségbe, és mondtuk neki, hogy mosolyogjon, a szokásos pofákat kezde vágni. Szerencsére volt egy laza pillanata, így sikerült ezt a képet elkészíteni. Miközben apa a pénz és paprügyeket intézte, Ábel mindent megtett, hogy a kamerát a magáévá tehesse, de egy óvatlan pillanatban úgy beütötte a száját a polc szélébe, hogy egyből minden csupa vér lett, azaz horror film forgatására is alkalmas lett a fülke. Lehet hogy így kezdődik egy Hollywoodi karrier??? :-)

Apa sokat dolgozik, anya meg készül a vizsgákra...

Ezt a hét feszültséggel teli volt. Apa kivételesen sokat dolgozott, volt hogy csak éjfélre ért haza, anya meg reggeltől estig csak tanul. Az egészet tetézte, hogy Ábi nem mehetett bölcsibe, így szegény anya nem tudta oly tempóban tömni a fejét, ahogy szerette volna, a kekszecskék és csokikák kivételével.

Szerencsére a pénteki elfoglaltság nem más volt, mint a balatoni házikó mellöl a tavaly képződött sittet eltakarítani, így Ábel jól érezhette magát, végre ismét láthatta a Balaton partját, illetve nagyot (és gyorsan) biciklizhetett az utcán, Nándival és Marcival. Sajnos voltam annyira p*cs, hogy nem vittem magammal fényképező gépet, így ezek a pillanatok nem lettek megörökítve. De sebaj, megyünk még a Balcsira...

Ábi és a Torok Gyula...

Ábi hétfőre belázasodott. Kicsit furcsa, olyan drogos tekintettel nézte a világot, de szerencsére a kedélye nem volt rossz. A doktor néni amikor kivizsgálta, megdicsérte, hogy már milyen szépen tud beszélni, illetve azt, ahogyan követi az utasításokat, amiket ad neki. (pl: sóhajts nagyot...).
Torok Gyula a felelős a lázért, ami szoros összefüggésben lehetett a korábbiakban elfogyasztott tetemes mennyiségű fagylaltal. Szerencsére kedd estére a testhőmérséklete normalizálódott, nem gyötri fiunkat 39,5 fokos láz. Most apa és anya krahácsol a változatosság kedvéért...

Cherry lassan hozzánk költözik! :-)

Cherry nagymamájától kaptam minap levelet, és elmesélte, hogy bizony ez a kutya kezd igazi nagy kutyaként viselkedni. Már tud egyedül enni és inni, és már az ugatással is próbálkozik, kisebb nagyobb sikerrel.

Tudjuk, hogy a pótanyukát és a testvéreket nagyon hiányolni fogja, de nemsokára megszokja a mi családunkat is, és "az lesz a legfontosabb dolga ha elmegyünk, hogy minket várjon..."

Zárszóként: "Kutya nélkül lehet élni, de nem érdemes!"

Tabu..

Ha szerda, akkor már mindenki sejtheti, hogy játékos esti program van, ezúttal Éváéknál. No nem a téma tabu, csak a játék neve. Verbális képességeit mindenki csillogtathatta, de Judit (alias Pocok) képességei felülmúlhatatlanok!

Ugyan a vacsora nem elvárt ezeken az estéken, de a jó idő reményében döntött úgy a Fülöp család, hogy kis grillparti is lesz. Sajnos a jó idő nem jött össze. (Medárd napja óta, egyfolytában esik... Mégis igaz a babona?) Szegény Gyula az esőben sütögethetett... De mi a szobában megint jól éreztük magunkat!

Az összes kép itt megtekinthető:

http://www.kovacsolt.hu/album/bulik/fulop2/index.html

Szülinapi sztorik, azaz a NAGY-ok...

Kommentár nélkül:

A képre kattintva megnézheted nagy méretben is!!!

Szülinapi sztorik, azaz így élte meg Varánusz a bulinkat...

Az alábbi linkre kattintva megtalálhatod a cikket, a hogyanokat, s a miérteket:

http://varanusz.blogspot.com/2005/06/emgyen-telt-szombat-jjel.html

Mondá a közmondás szabad átirata: Lassan igyá' tovább élsz...

Szülinapi sztorik, azaz hogyan fogtam meg a Noémi mellét...

Eseménydús volt a parti. Sokat ittunk, jól éreztük magunkat. Csodálkozam is a teraszon kicsit mámoros állapotban, hogy a Noémi már haza akar menni. Elindultam kikisérni, s mondani akartam neki valamit, igy a vállát megakartam érinteni mivel a hangomat nem hallhatta rendesen, de közben valaki szólt hozzám hátulról, s visszanéztem, kezemmel viszont folytattam a mozdulatot. Noémi közben vett egy fordulatot felém, s így határozott mozdulattal a mellét fogtam meg. A meglepődöttségtől azt is elfelejtettem, mit akarok mondani neki. :-)

-Ha már csinálod, csináld rendesen! -mondta, miközben saját magamon elképedve csak fogtam a mellét. -Vagy fogd meg mind a kettőt, vagy ereszd el ezt az egyet! -mondta kissé gúnyos, de bájos és vidám mosollyal az arcán.

Tudom étékelni a humorát, s az elnézőségét. Ez van az emberrel, ha nem figyel oda, néhány tequila, whiskey, unicum után...

S ha valaki látta az eseményt, akkor remélem nem irigykedik, hogy bezzeg az Övét nem fogtam meg. Mindegy, lényeg a lényeg, hogy nem találtam szilikont, "echt leder" emlőileg drága barátnőnk!!!

Jelige: "..."

Volt egyszer egy születésnap...

31 éves lettem, s ezt a jeles alkalmat szerettem volna méltón megünnepelni, illetve az örömömet megosztani kedves barátaimmal. Remélem mindenki jól érezte magát, egy két apróságtól eltekintve. Szerettük volna, ha a karaoke partyt mikrofonnal lehetett volna megtartani, s így az exibicionisták megcsillogtathatták volna képességeiket, de sajnos nem rajtunk mult ennek meghiúsulása. Különösképpen örülök, hogy a kaja mind elfogyott, ez a legjobb visszaigazolása Szilvi főzőtudományának.

Mégegyszer köszönöm mindenkinek, hogy eljött, s megtisztelt jeenlétével!

Az összes kép megtekinthető itt:

www.kovacsolt.hu/album/bulik/andris31szulinap/index.html

Kicsit mellbevágott, de nagyon tetszik:

Szent BertaLAN, alias Berta Krisztian (Varánusz)

Ri-ki-ki...

Ha azt mondom szerda, akkor a tőrzsolvasók már sejthetik, hogy az egyenlő a játékkal. Igen! Most már részünkről is rendszeres a héközepi pihenő.
A mostani játék azonban rendhagyó volt, hiszen Szilvi konyhatündér ismét elősegítette mindenféle finomságokkal a felesleges kalóriák bevitelét, persze az ízek élvezete mellett, valamint Rozinka is betársult a ri-ki-ki-be.
Kedvenc boraink mellett annyi bölcsesség, sziporka elhangzot mindenki részéről, hogy azt már nem is részletezném...

Az összes kép megtekinthető itt:

http://www.kovacsolt.hu/album/bulik/nalunk/index.html

Ábi a vagány...

Most, hogy nyárias a frizurája Ábinak, anya kissé felturbózta! Egy kis zselé, hozzá apa napszemüvege, s máris indulhatunk a bölcsibe:

Ajándék a Fülöp családtól:

KÖSZÖNÖM SZÉPEN, CHERRY NEVÉBEN IS!!!

Szenya Bácsi szülinapja...

Ezen a hétvégén kettős ünnepet űlhettünk, s ebből kifolyólag kedves meghívásnak tehettünk eleget. Szenya barátom velünk ünnepelte meg a születésnapját.

Igazán finom étkekkel kedveskedtek, jól éreztük magunkat, csak kár, hogy elötte egész nap a kerítést kellett csinálni.

Az összes kép megtekinthető itt:

http://www.kovacsolt.hu/album/bulik/szenyaszulinap/index.html