A Nevem Kovács Cherry. Mától én vagyok a Kovács család hivatalos kutyája. Korábban már olvashattatok rólam itt.
Tegnap érkeztem meg. Ábel és az Andris gazdáim jöttek értem. Az autózás nem ért traumaként, hiszen Ábi végig simogatott, s bevallom el is szenderedtem az úton. Amikor felébredtem, egy szép kertben találtam magamat a kosaramban. Terülj terülj asztalkám volt, a leginycsiklandóbb husokkal és zsíros tejjel tömtem meg a pocakomat megérkezésem örömére.
Amikor az utcán a sok gyerek észrevette az érkezésemet, egyből el lettem kényeztetve, kézről kézre adtak, simogattak. Bele is fáradtam, ismét elszunyókáltam, senkivel nem törődve. Következő pillanatban már az Ábi kezében ébredtem, ő dögönyözött a sörsátor alatt... Gondoltam is, hogy milyen jó helyre kerültem...
Eljött az este, apa számítógépének monoton búgása és kellemes melege elaltatott. Amikor felébredtem, nagyon megijedtem, nem volt mellettem senki!!! Az emeletről hangokat hallottam, így elindultam felfedező útra, nagy nyafogás közepette. Tudjátok, nagyon hisztis kutya vagyok ám! Nagy meglepetésemre a két gazdim a finom izzadságszagukat mosták le magukról, valami büdös szappannal... Hát a kutyaszagot nem érhetik utól vele, az biztos...
Amikor kiszálltak a kádból, bevonultunk a kisebbik gazdim szobájába. Ők felfeküdtek a jó meleg és puha díványra én meg lent a parkettán... Micsoda igazságtalanság??? Nem engedtek fel, amikor próbáltam felmászni, mindig az orromra koppintottak. Be kellett érni a nagyobbik gazdám lelógó lábával, de amikor állítólag elzsibbadt neki, azt is felhúzta. Nem maradt nekem más, bevonultam az ágy alá, és lehemperedtem a mesekönyvekre, amik oda voltak bepottyanva.
Amikor felébredtem, eszembejutott a Fülöp féle anyukám, meg Móka, Tekila, és nagyon egyedül éreztem magam, sírva fakadtam. Nagyobbik gazdám is a másik szobába vonult át aludni, így odamentem. Ágyra megint nem mehettem fel, így megint csak egy lábbal kellett beérnem. Nehezen aludtam el, nyafogtam sokat..Mindig sírva fakadtam, amikor felébredtem. Én még félek a sötétben!!!
A sok nyávogásom után azt mondta a gazdi, úgy 4 óra körül, hogy nem macskát hoztunk, hanem kutyát, és ha nem tudok viselkedni, akkor mehetek le aludni, ha tudok. Így kerültem be a fürdőszobába, ahol aztán reggelig nyafoghattam. Amikor már ezt sem bírta a gazdim, kitett az udvarra, de higgyétek el, ez sem vígasztalt meg... Ott már egyenesen ordítottam, persze azért a reggelimet elötte elfogyasztottam. Gondoltam is, világgá megyek, ezt nem lehet így bírni, de egy aranyos bácsi visszarakott a kertbe, és becsöngetett a gazdijaimnak. Ekkor az Andris felvitt az emeletre, és közölte velem, hogy lehet csöndben aludni az ágy mellett. Mit tehettem hát, egy ilyen fárasztó éjjel után...
Puszi: Cherry
Az összes kép megtekinthető itt:
http://www.kovacsolt.hu/album/hazunktajan/kutya/index.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése