Ezt a hét feszültséggel teli volt. Apa kivételesen sokat dolgozott, volt hogy csak éjfélre ért haza, anya meg reggeltől estig csak tanul. Az egészet tetézte, hogy Ábi nem mehetett bölcsibe, így szegény anya nem tudta oly tempóban tömni a fejét, ahogy szerette volna, a kekszecskék és csokikák kivételével.
Szerencsére a pénteki elfoglaltság nem más volt, mint a balatoni házikó mellöl a tavaly képződött sittet eltakarítani, így Ábel jól érezhette magát, végre ismét láthatta a Balaton partját, illetve nagyot (és gyorsan) biciklizhetett az utcán, Nándival és Marcival. Sajnos voltam annyira p*cs, hogy nem vittem magammal fényképező gépet, így ezek a pillanatok nem lettek megörökítve. De sebaj, megyünk még a Balcsira...
szombat, június 18, 2005
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése